Nem nagyon csináltunk még komoly újévi bejegyzést, ami annak is betudható, hogy Té bulvárkod, öcsém meg vlogos babérokra tör és írás helyett inkább videókat vesz fel magáról, és úgy tesz, mintha spontán lenne. A helyzet egyébként gondolom majd változik, csak kell egy kis erő. Most mindenhez kell egy kis erő. Erő kell ahhoz (megjött a pizzám, pillanat, megeszem, folytatom... közben meg elkapott Ilma, Cinci és Bejci MSN. Ez van.)
Na ezt kezdtem el írni kb. 3 napja, amikor is történek amik dőltek, és azóta nemigen volt erőm, leginkább azért, mert elittam. De majd most. Bár ha Cinci visszatalál kajából MSN, akkor lehet, hogy megint csúszok egy holdciklust.
Nagyon sok minden kavarog ám, a bejegyzés is hosszú lesz ennek következtében, de amúgy is régen pörgött már úgy a dolog, ahogy kéne neki, amolyan érthetetlen, de alapvetően mély mederben és tárátáttá tárátáttá.
A szórakozóhelyekről
Voltam most egy párban, szám szerint kettőben és nem értem, tényleg nem, hogy miért nincs annyi esze senkinek, hogy olyan szórakozóhelyet csináljon, ahol az ember tud szórakozni, már ha ez a célja neki. Sem a Moriban sem a tegnap megnyitott Cha-cha-cha nevű helyen nem lehet. Nem ülő-, állóhely sincs egyiken sem, a zenét meg mindenhol hallod, beszélgetni nem tudsz. Írtam már a szegedi SZOTE klubról. Na itt is az van, csak nagyban. Nem értem miért jó, ha egy szórakozóhelyen 1,5 méter szélesek a közlekedők, ha 650 emberre jut 10 ülőhely, ha a pultnál maximum 3 sor ember fér el és akkor már se jobbra, se balra nincs átmenő forgalom. Ha a zene úgy ordít a ruhatárnál is, mint a tánctéren, ami egyébként akkora mint 3 összegyűrt zsebkendő a kisebb fajtából.
Egy szórakozóhelyen le lehessen ülni a söröddel, le lehessen azt rakni egy asztalra, lehessen beszélgetni azokkal, akikkel jöttél, és ha táncolni támad kedved ne a közlekedőben kelljen, mert a táncparkett 20 méteres körzetében nincs hely, de semmi. Pedig alapvetően nem kell odafigyelni sok dologra. Arra kell csupán, hogy a táncparkett nem egyenlő a szórakozóhellyel. Az, hogy van egy stage, ahol táncizhatsz és ha mellé bekúrsz egy bárpultot, még nem diszkó, még nem szórakozóhely. Az heringparti a rosszabb fajtából. Ráadásul mindenhol plüss meg bársonyborítás ezer és egy helyen kiégetve már a nyitóbulin. El tudjátok képzelni mi történik ha a helyen valahol tűz üt ki? Az egész egy kibaszott labirintus (mind a csacsacsa, mind a Mori) és tényleg lehetetlen közlekedni. Egy ilyen helyen tűz esetén 200-250ember biztosan bennég, a maradék 30 meg sikeresen kijut a 45 kilós lányok agyontaposott holttestein. Arról nem is beszélek, hogy az ilyen helyeken ott dohányzol, ahol akarsz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt kell beadnod a ruhatárba, amit nem akarod, hogy kiégessenek, mert ami rajtad van azt kifogják. Ez tuti.
Mindenről
Nem tudom miért nehéz elkezdeni egy új évet. Talán ha január egyből 35 fokkal és napsütéssel kezdődne nem lenne olyan érzésem, hogy ez még ugyanaz az év, de legalábbis ugyan az a tél. Most is olyan idő van, hogy nem hiszem el, de a szemben lévő tízemeletest nem látom jól (amúgy sem látok jól) mer a köd eltakarja, a napnak meg 2 hete se híre. A tél a kedvenc hónapom (ezt direkt kise javítom. Valamiért mindig hónapot mondok a télre, sohasem évszakot. Betegség biztosan.) ettől függetlenül, de leginkább az ameriaki christmas-moviekban látható alapvetően tiszta, és havas tél, szigorúan szélcsendben.
Panni meg időközben 24 éves lett, ami azt jelenti, hogy Mi is öregszünk, de az biztos, hogy mindig fiatalabbak leszünk nála, ugye Panni? Egyébként a meló jó, nagyon élvezem csinálni, leginkább a csapat miatt. Ugye van az egyik fele akik a PestiKisBarátok, meg a másik, akik jó fejek ezerrel és csinosak is (éppen ezért mindenik foglalt, de legalább odakoncentrálni tudok a munkára jobban).
Viszont már harmadik hete Pesten vagyok, ami azt jelenti, hogy nem vagyok szegeden, de ez elég egyértelmű ahhoz, hogy hülyén vegye ki magát a dolog. Márminthogy leírtam ide. Nincs ezzel amúgy nagy gond, csak ki kéne takarítani a lakást most már tényleg, amolyan aprólékosan, mert globálisan nézve a dolgot nincs rendetlenség. Rend sincs, de kupi se. Tipikus köztes állapot, amikor az alapvetően semleges rendetlenségmutató beáll középre, és pont annyira nem problémás a helyzet, hogy nekiveselkedj a munkának. Vagyis rendetlenséget kell csinálnom, hogy végre rávegyem magam egy nagy rutinra.
Cinci valószínűleg halálra ette magát mert nem jelentkezik, úgyhogy nekilátok valaminek, amiről mindjárt kitalálom, hogy micsoda, bár nincs sok lehetőségem. Valószínűleg azon fogok gondolkodni egy kicsit, hogy ha nem magamnak készíteném, akkor mit ennék. Mindezt aközben, miközben készítem magamnak, amit rögvest kiveszek a mélyhűtőből randomra.
Ti meg sziasztok.
