Sejtettem, hogy kihez fogok kerülni, bár 2 pultnál is az én ügyemet, lakcímbejelentést intéztek. Kifejezetten csinos, kedves nőnek tűnt, s már várakozásom alatt elhatároztam, hogy igenis lesz második mondat és nemcsak egy beszürkült ügyfél leszek számára. Mikor felvillant a számom pultja mellett, megcsillant a szemem, s higgadságot sugározva közelítettem felé. A kezdeti lámpalázamon nem sikerült első körben túl lépnem, s míg ő írta be gépébe újdonsült lakcímem adatait, bambán bámultam ki a fejemből. Aztán mégiscsak jött a második mondat, melyet követett a harmadik.
Alig 10 percig ülhettem ott, melyet megállás nélkül végigbeszéltünk, s boldogsággal a lelkemben álltam fel a székből mintha nemistudom mit tettem volna. Igazából semmiség de lehet hogy ez a józanul ismerkedés dolog nem is olyan nehéz. Utólag kiderült mondjuk h két gyermekes családanya :/ vagy egy.

Hazafelé majdnem elütött egy mentőautó btw, az mp3 és a kapucni nem jó párosítás. Utána rámförmedt valami öreg h "hülye vagy bazdmeg?" meg mutogatott is mellé mintha gyogyós lennék. De nem hallottam...like I said, mp3