Ezerrel... mert a péntekek ilyenek. Pénteken az embernek nem lenne szabad dolgoznia, nem lenne szabad más emberek közé mennie. Pénteken az ember maradjon otthon, igyon egy kicsit, nézzen TV-t és örüjön annak, hogy nem kell semmit sem csinálnia. Pénteken mindenki kétszer olyan hülye, kétszer olyan ideges és különben is, péntek a hét vége, nem a szombatvasárnap.
Pénteken az ember ne üljön vonatra. pláne ne délután, mert akkor rajta kívül még 7 ember lesz a fülkében, akik izzadnak, akik beszélnek, akik horkolnak, és rád fojatják a nyálukat.
Pénteken az ember ne mozduljon ki otthonról, mert a Blaha Lujza téren lejmolnak tőle cigit, meg pénzt (ha nincs pénz akkor cigit), majd káromkodva tovább álnak, mert nem adtál egyiket sem. Pénteken az embert még a vonaton is megtalálják a tarhálósok, ami már hozzátartozik a Nyugati nyomrotól bűzlő, etnikailag szarrá szennyezett gusztustalan, mocskos látképéhez.
Pénteken, ha az ember beáll a sorba, hogy jegyet vegyen, akkor előtte biztos, hogy valaki számlát kér.
Pénteken a következő párbeszédek zajlanak le közted, és más idegenek közt:
-Szevasz ne haragujjá' figy' kenyérre kéjne izé pézz'
-Ne haragudj, annyi pénzem van, amennyit látsz.
-O... és cigid?
-Nincs.
-Faszhmhmh brhhr mássht faszomhhmhm...
-Szevasz
-Szevasz. Téged ismerlek.
-Tudom.
-Mi? Emlékszel rám?
-Jah. Figyelj, lenne egy kérésem. Kétszáz forintot kéne összesz...
-Kétszáz forint nekem is jól jönne.
-Akkor tovább próbálkozok.
-Szevasz.
-Szevasz.
-Mi vammá' leszálsz má'?
-Szálok bazmeg nyugimár.
A péntek szopás. Pest alapvetően szopás, de pénteken duplán az. Mindenki megtalál, mindenki büdös, mindenki fasszopó. Ez egy ilyen fasszopó nap.
